Ne hagyjatok elveszni senkit, mindannyiunk felelőssége odafigyelni egymásra

Felépülők.hu: nem tudtam először, hogy ez micsoda, amikor az egyik barátom át küldte. Aztán hamar leesett, mit próbál jelezni vele. Az egyik közös ismerősünk már régóta furcsán viselkedett, nagyon látványosan megromlott a kapcsolata velünk, és úgy általában a környezetével, és a hotel recepciós munkáját sem tudta elvégezni, ezért felmondott.

Az alkoholizmus külső jelei ezek is lehetnek, amiket most felsoroltam, de a felepulok.hu oldal több kapaszkodnivalót ad erről. Főleg, ha segíteni akarunk valakinek! Családon belül könnyebb, mert ők egy olyan társaság, akik elvonókúra előtt és közben családi konzultációkra is biztosítanak lehetőséget (egyéniek mellett), de olyan lett mára a világ, hogy nem mindenkire figyel oda még a családja sem… Figyeljünk hát mi oda a környezetünkben lévőkre, még ha nem is családtagok! A „kapaszkodnivalók” alatt pedig felvilágosító, nagyobb terjedelmű írásokra gondolok – még mielőtt a gyakorlatban bármit is lépnénk.

Ha alaposan elolvasunk mindent, nem csak a módszereikről, de az egész alkoholizmus-témakörtől a betegség kialakulásáig az összes tájékoztatójukat is beleértve, lesz eszköz a kezünkben, hogy segítsünk másoknak. Főleg, ha le tudunk vele ülni beszélgetni, és így már el tudjuk hitetni vele (ami egyébként a valóság, csak az alkoholista ember hajlamos tagadni), hogy ha időben kér segítséget, akkor az orvostudomány erre is ad már megoldást. És ő is felépülhet! Bárkinek sikerülhet!!!

Minnesota-modell – nem akarok mindent szájba rágni, csak azt szeretném jelezni, a linkelt weboldalán a Felépülőknek, ennek olvassatok utána először mindenképp, szerintem. Mert ők is ezt alkalmazzák a gyógyításban. Utána pedig részletesen, még az árakról is lehet tájékozódni a tekintetben, hogy miként zajlik a felépülésben való gyakorlati segítség. (28 napos bentlakásos program, utógondozás, stb.)

A felepulok.hu oldalon olvastam arról is még, hogy az alkoholizmus „a tagadás betegsége”, ezért is fontosak az alkoholizmus külső jelei, azok felismerése. Legalábbis így fogalmaznak egy cikkük címében a blogjukon – az alkoholisták tagadnak, maguk előtt is, és persze mások előtt. Ezen az oldalon a saját ismerten hatásos szolgáltatásuk mellett tényleg rengeteget írnak a betegség lényegéről, amely írásokból mindenestül megismerhető az alkoholizmus mélyebb természete. Megtudhatunk dolgokat az egyes stádiumokról, és, hogy miért nem a „meggyógyulni” a jó kifejezés, a sikeres leszokás esetén. Alaposan és olyan értelemben lelkesítően számolnak be a maguk, szintén alkoholproblémákkal terhelt sztorijáról, hogy ezekből elhisszük: tényleg le lehet küzdeni, ha másoknak is sikerült. Kik azok a mások persze? Az anonimitás miatt mondhatnám, hogy ismeretlen emberek tömkelege, de a Családi Felépülési Központ alapítói tehát saját maguk vallanak arról, hogy saját maguk között is volt, aki belülről élte át, micsoda küzdelem ez. De így, hogy az efféle „poklot” megjárt emberek segítenek a Felépülési Központban, arról is meggyőzhető a beteg, hogy nem felülről, egyfajta nagyítóval tekintenek majd a problémájára, hanem, ha el meri mondani, hogyan áll éppen nála ez a dolog, a másik oldalon állók pontosan érteni fogják, és a helyzetét átélve tudnak majd közreműködni a gyógyulásában.

Én sokkal jobban érzem magam, mióta rá sikerült vennünk tehát egy közös ismerősünket egy barátommal, hogy legalább nyújtsa ki a kezét a segítségért. Úgy leszünk egy élhető társadalom, ha legalább ennyit mindenki megtesz majd, aki valamilyen bajba került emberrel találkozik.

Szóljon hozzá!